A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.
Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében épült az épület, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. A különleges helyszín adottságai, valamint az építtető származási helyén ismert építészeti stílus miatt az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy évszázadokkal ezelőtt török dzsámi volt. Csak derült ki egyértelműen az igazság, mikor 1998-ban a Rosenberg Hungária Kft. tulajdonába nem került az épület. Ekkor adódott lehetősége a kutatóknak arra, hogy közelebbről is megvizsgálhassák az akkor már eléggé rossz állapotban lévő épületet.
Ennek köszönhető, hogy 2007-ben, mint múzeum a dzsámi ismét megnyitotta kapuit. Az alapos kutatásnak és a szakszerű helyreállításnak köszönhetően ma az épületet szinte teljesen régi fényében láthatjuk.
A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban. Ezen felül rendszeresen tudományos illetve művészeti előadásokat rendezünk a Víziváros északi részén álló, csodálatos akusztikával rendelkező épületben.
Egyedülállóvá teszi az épületet, hogy valószínűleg már a török-korban egyfajta látványosság volt, köszönhetően a helyszínhez fűződő jeles eseménynek. 1543-ban ugyanis itt jutott be az első három török szpáhi Szulejmán szultán seregéből az esztergomi várba, a 17. századi hagyomány szerint a városfal vízivárosi szakaszán lévő Kicsi kapun keresztül, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom (1543-1595). Erre Szulejmán szultán halála után is emlékeztek, minden valószínűség szerint ezért állítottak neki emléktáblát a Kicsi kapu fölé az 1600-as évek első felében, és ezért tisztelegtek a hódítás emléke előtt a kapu fölé épült dzsámival.