Esztergom már az őskortól lakott terület és a középkorban érte el virágkorát. A mai Víziváros, ahol a dzsámi is áll, már ekkor a város egyik legfontosabb része volt, nevét a Duna két ága és az itt fakadó melegvízű források ihlették. A város sorsa 1543-ban fordult meg, amikor I. Szulejmán szultán serege bevette Esztergomot. A város a budai vilajet része lett, és 130 éven át hol oszmán, hol keresztény kézen volt. Ebben az időszakban alakult ki a török Esztergom képe: fürdők, mecsetek, medreszék és bástyák épültek – ezek közül az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi az egyetlen, amely részben eredeti formájában fennmaradt. A dzsámi építtetője Özicseli Hadzsi Ibrahim, aki a Mekkába zarándokló hívők közé tartozott – erre utal a „Hadzsi” név is. A híres török világutazó, Evlija Cselebi 1663-ban így írta le az épületet:
„Özicseli Hádzsi Ibráhim dzsámija, ólom tetejű, festett deszka padlású, nagy térfogatú, tégla mináretes, magas és új építésű, szép dzsámi…” A leírásból tudjuk, hogy az imaházhoz derviskolostor (tekke) és iskola (medresze) is tartozott, így a dzsámi nemcsak vallási, hanem közösségi központ is volt. A város visszafoglalása után az érsekség magtárként használta az épületet, ahogyan az a Krey-féle hadmérnöki térképen (1756) is látható. Később a dzsámi lakóházként szolgált egészen a régészeti feltárásokig, amikor felfedezték és megmentették ezt a különleges török kori emléket.
A kiállításról
A dzsámi ma múzeumként és kiállítótérként várja a látogatókat, ahol az iszlám kultúra és vallás világát ismerhetik meg – különös hangsúllyal az esztergomi török kor történetére. Az alsó szinten interaktív tárlat mutatja be az iszlám élet mindennapjait:
- Öltözködés és hagyományok
- Arab írás és kalligráfia
- Temetkezési szokások
- Tiltott és engedélyezett ételek (halal–haram kultúra)
A kiállítás egyik különleges attrakciója egy hangbúra, ahol Evlija Cselebi hangján hallgatható meg az ő 17. századi beszámolója esztergomi látogatásáról – így a látogatók szó szerint „visszautazhatnak az időben”. A galériaszinten az Esztergom területén talált török kori tárgyak láthatók. A legbátrabbak a minaret keskeny, csigalépcsősorán fel is sétálhatnak a torony tetejére, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Vízivárosra és a Dunára.
Az ingyenesen látogatható kiállítás időszakosan, jövő év közepéig tekinthető meg, és különleges lehetőséget kínál arra, hogy az érdeklődők testközelből ismerjék meg a török kori Esztergom világát – ahol történelem, vallás és kultúra egyesül.